Tízperc Iskolablog Érdekességek az oktatásról

Egyre vonzóbb hiányszakmát tanulni

A duális szakképzés átalakítása

41252487_s.jpg

Közhelynek számít, de a legfrissebb adatok is alátámasztják, hogy egy diplomával a zsebben magasabb fizetésre és biztosabb munkahelyre lehet számítani a munkaerőpiacon. Az elhelyezkedést azonban az is segítheti, ha valakinek nem csak elméleti tudás van a birtokában, de megfelelő gyakorlati tapasztalatokkal is rendelkezik, ráadásul hiányszakmában szerez képzettséget. Az új szakképzési törvény az úgynevezett duális szakképzés erősítésével, kiterjesztésével és vonzóbbá tételével éppen ezeket a képzéseket támogatja.

A ManpowerGroup 2015-ös felmérése alapján évről évre nő azon vállalatok száma, amelyek szakemberhiánnyal küzdenek. 52%-uk szerint egyáltalán nincs olyan szakember, aki a hiányterületre specializálódott volna, 39%-uk véli úgy, hogy hiányzik a munkaerő megfelelő szaktudása, 22%-uk pedig a tapasztalat hiányát is problémának látja. A felmérés szerint Magyarországon a legnagyobb nehézséget – már évek óta – a szakmunkás pozíciók betöltése jelenti. A középfokú oktatás erre a helyzetre a duális szakképzési modell bevezetésével válaszolt.

Olvass tovább!

A ManpowerGroup innovatív munkaerő-piaci vállalat 2015-ös, globális hiányszakma-felmérésében 750 magyarországi vállalat vett részt. További érdekes adatok és információk a felmérés honlapján olvashatók.

Mit jelent a duális szakképzés?

A duális szakképzési modell lényege, hogy a szakképzés során átadott elméleti alapot valódi munkahelyi körülmények között a gyakorlatban is elsajátíthassák a tanulók. A duális kifejezés onnan ered, hogy a képzésben mind az állam (és az általa fenntartott oktatási intézmény), mind pedig a piac (elsősorban magánvállalkozások formájában) egyszerre jelen van a képzésben. A működési keretfeltételeket az állam biztosítja, de a képzésbe nagymértékben bevonásra kerül a magánszféra, így az is hatást gyakorol a képzésre. Vagyis a piac elvárásai jelentős mértékben meghatározzák a képzést.

Ausztriában, Dániában, vagy éppen Németországban nagyon alacsony a fiatal munkavállalók munkanélkülisége, ezzel együtt pedig kevésbé jellemzi a vállalatokat a szakemberhiány – a pozitív mutató a szakértők szerint az ezekben az országokban jól működő duális szakképzésnek köszönhető. Bár a duális képzésnek van történeti hagyománya Magyarországon is, a 2012-től megindult duális képzés alapvetően az említett európai modellekre, kiváltképpen a német gyakorlatra épül.

A német modell

Németországban – akárcsak hazánkban – hatéves korban kezdődik az iskola. A magyar általános iskola alsó tagozatának megfelelő elemi iskolában (Grundschule) 4. osztályig tanulnak a német gyerekek, és ezzel nagyjából ki is merítettük a két közoktatási rendszer párhuzamosságait.  A 4. osztályos német gyerekeknek ugyanis választaniuk kell három továbbtanulási út közül. Vagyis 10 éves korukban jóformán eldől, ki mehet majd tovább a felsőoktatásba és ki tanul szakmát. (A rendszer természetesen átjárható, de a korai szelekció hatása igen erős.)

Azok a gyerekek, akik nem a gimnáziumi képzést választják, az általános- vagy reáliskola befejezése után valamilyen 1-3 éves szakképző iskolában folytathatják tanulmányaikat. A teljes iskolai formában zajló szakképzések tartományonként és képzési szintenként is nagyon változatosak. A legmagasabb fokozatot biztosító, a gimnáziummal közel azonos szintű szakgimnáziumba (Fachgymnasium) reáliskolai, vagy azzal egyenértékű bizonyítvánnyal lehet jelentkezni. A képzés három évig tart, az itt végzettek sok esetben tanulnak tovább, jellemzően főiskolai képzésben.

A felső szakiskolába (Fachoberschule), melynek képzési ideje 1-3 év, a diákok 2-3%-a jár évfolyamonként. A szakgimnáziumhoz hasonlóan a felső szakiskola elvégzése szakiránynak megfelelő felsőoktatási intézményben való továbbtanulásra jogosít fel. Ezzel szemben nem nyer felsőfokú tanulmányok folytatására jogot az, aki a teljes iskolaidejű szakképzést (Berufsfachschule) választja, melynek képzési ideje 1 vagy 2, ritka esetben 3 év.

Az imént felsorolt teljes iskolai idejű szakképzéseken kívül létezik Németországban duális rendszerben működő szakiskolai (Berufschule) képzés, mely nagyjából megfeleltethető a magyarországi szakmunkásképzésnek, keretei között ipari- és kézműves-szakmák sajátíthatók el. A korábbiakhoz hasonlóan ezekre az intézményekre tartományonként külön oktatási törvény vonatkozik, de abban egyformák, hogy elkezdésüknek nincsen semmilyen iskolai előfeltétele. Felszívóképességét tekintve jelentős intézményről van szó, hiszen a német fiatalok több mint 60%-a tanul duális szakképzésben.

Olvass tovább!

A németországi, dániai és angliai szakképzési rendszerről a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet füzetében.

A duális képzés Magyarországon

A szakképzés hagyományai

Magyarországon az iparoktatás iskolai keretek között a 18. század végén kezdődött meg. Az 1930-as évekre kialakultak a tanonciskolák, amelyek elvégzése után a fiatalok munkát vállaltak, tanulmányaikat nem folytatták. Az 1960-as években létrejöttek az általános műveltséget és középfokú szakmai képzést egyaránt adó szakközépiskolák. Mellettük pedig szakmunkás-tanuló intézetek is működtek elméleti szakmai tudást adva tanulóiknak, akik azonban az érettségire már nem készültek fel. 1993 óta a szakképzés intézményei a szakközépiskolák, a szakiskolák és a munkaerő-fejlesztő és -képzőközpontok. Mindezek mellett lehetőség van az iskolarendszeren kívüli szakképzés folytatására is. Az állam által elismert szakképesítéseket az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) tartalmazza.

Magyarországon az új szakképzési törvény értelmében, a hároméves szakiskolai képzésben megnő a gyakorlati képzés aránya, míg ezzel egyensúlyban a szakmai elméleti és közismereti tárgyak óraszáma csökken. A változások célja, hogy a részlegesen 2012-ben, általánosan a 2013/2014-es tanévtől megindult duális képzésben résztvevő hallgatók az elméleti és gyakorlati képzés összefonódásával a szakmájuk területén korszerűbb és aktuálisabb ismereteket kapjanak, és egyértelműen mélyebb gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek. Mind a tanulók, mind a duális képzésben partner gazdasági társaságok számára előny lehet továbbá, hogy akár már a tanulmányok ideje alatt megtörténhet a leendő munkavállaló kiválasztása, ezzel a tanuló már középfokú oktatása folyamán biztosíthatja munkahelyét.

Az elméleti és gyakorlati képzés arányáról a szakképzési kerettantervek rendelkeznek, amelyek egyre inkább a gyakorlati képzés óraszámának növelését támogatják. Az elméleti képzés szakmai és közismereti tárgyakra oszlik, amelyek közül a magyar gyakorlatban a közismereti tárgyakra helyeződik a hangsúly – ez pedig vélhetően nem fog változni a következő tanévtől életbe lépő intézményi változtatások után sem.

A tanuló elméleti képzését továbbra is a képző intézmény végzi, gyakorlati képzése viszont az írásbeli tanulószerződés szerint folyik, sőt a teljes képzést lezáró szakmai vizsga gyakorlati részére történő felkészítés felelőssége a gyakorlati képzést szervezőé.

Míg 2012-ben 37 ezren, 2015-ben már 50 ezren tanulnak duális szakképzésben. Az új jogszabályi változások után pedig a 70 ezres tanulói létszám elérése a cél.

Kevés a szakmunkás

A középfokú oktatás során szakmát szerző diákok aránya Magyarországon elmarad az EU-s átlagtól. A szomszédos országokban is magasabbak ezen arányok mind a fiúk, mind a lányok körében, a régiónkban csak hazánk marad el az uniós átlagtól. Valamiben azonban mégis kiemelkedő Magyarország: az OECD tagországok viszonylatában a szakképesítést megszerző tanulók magas arányban végeznek műszaki, ipari, illetve építőipari területen.

Miért érdemes hiányszakmát tanulni?

Ahogy a német modell esetében is láttuk, a duális szakképzésben az állam és a cégek, vállalatok között megoszlik a képzés költsége és felelőssége. Ezt az együttműködési megállapodás vagy a tanulószerződés rögzíti (a szabályozás inkább az utóbbit preferálja). A tanulószerződést a diák köthet a gyakorlati képzést szervező szervezettel.

Olvass tovább!

A tanulószerződés jogszabályi keretét a 2011. évi CLXXXVII. szakképzési törvény tartalmazza.

A tanulószerződések tartalmazzák a képzésben résztvevő partnereknek, illetve magának a képzésnek az adatait, továbbá az egészségvédelmi, munkavédelmi és biztonsági előírásokat, és nem utolsó sorban a tanuló juttatással kapcsolatos paramétereit is. A szakmai gyakorlatért járó juttatás kiegészülhet a hiányszakmát tanulók tanulmányi ösztöndíjával, amely a kiemelkedő tanulmányi átlaggal (4,5 felett) rendelkező diákok esetében nettó 30 ezer forint. Így ideális esetben összesen akár 50 ezer forintos juttatásban is részesülhet a szakképzésben részt vevő tanuló.

Hiányszakmát tanulók ösztöndíjának mértéke

Az első szakképzési évfolyam első félévében tanulónként egységesen 10.000 Ft/hó.

Az első szakképzési évfolyam második félévétől:

  • 2,51 és 3,00 közötti tanulmányi eredmény esetén: 10 000 Ft/hó
  • 3,01 és 3,50 közötti tanulmányi eredmény esetén: 15 000 Ft/hó
  • 3,51 és 4,00 közötti tanulmányi eredmény esetén: 20 000 Ft/hó
  • 4,01 és 4,50 közötti tanulmányi eredmény esetén: 25 000 Ft/hó
  • 4,51 és 5,00 közötti tanulmányi eredmény esetén: 30 000 Ft/hó

Az ösztöndíjjal támogatott hiányszakmák meghatározását a kormány minden tanévre vonatkozóan rendeletben határozza meg. A szeptemberben indult új tanévtől a korábbi megyénkénti tízről tizenkettőre emelkedett a hiányszakmák száma, de a tervek szerint ez a későbbiekben húszra fog nőni, alkalmazkodva a munkaerőpiac folyamatosan változó igényeihez.

Példa a 2015/2016-os tanévre meghatározott hiányszakmákra

Békés megye hiányszakmái: ács; ápoló; CNC gépkezelő; csecsemő és gyermekápoló; épület- és szerkezetlakatos; épületgépész technikus; faipari technikus; gépi forgácsoló hegesztő; húsipari termékgyártó; ipari gépész; kőműves és hidegburkoló; központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő; laboratóriumi technikus; műanyagfeldolgozó technikus; női szabó; szerszámkészítő; vegyipari technikus; villanyszerelő; víz-, csatorna- és közmű-rendszerszerelő

A szakképzési törvény értelmében tehát a diák komoly keresetet szerezhet, miközben még csak tanulja későbbi szakmáját. Így lehetősége van még 18 éves kora előtt elhelyezkedni a munkaerőpiacon, ráadásul olyan szakmában, amelyhez a hiányzó humánerőforrás miatt a szakmunkás bérekhez viszonyítva magasabb kereset várható.

További változások a szakképzésben

A ManpowerGroup felméréséhez hasonló kutatások folyamatosan azt igazolják, hogy változtatásokra van szükség az oktatásban. A munkaerőpiaci igényeknek való megfelelés, valamint a gazdasági szerkezethez való alkalmazkodás érdekében terjesztették ki a duális szakképzést – ahogy ennek az eredménye a felsőoktatásban a duális felsőoktatási képzés támogatása is. A duális szakképzést érintő változtatásokon túl a szakképzésben további jelentős változások lépnek életbe, többségük a 2016/2017-es tanévtől.

Már 2015 szeptemberétől lényegi változás, hogy mintegy 400 iskola fenntartását veszi át a Nemzetgazdasági Minisztérium a korábbi fenntartótól, az Emberi Erőforrások Minisztériumától. Az iskolák irányítását szakképzési centrumok segítik, a szakmai irányítást és a fenntartói feladatokat a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal látja el.

A jövő tanévtől jelentősen változik az intézményi struktúra is, két új iskolatípust vezetnek be: a szakgimnáziumot (a korábbi szakközépiskolák helyett) és a szakközépiskolát (a régi szakiskola helyett) – mind a kettő szakképzettséggel és érettségivel zárulhat. Ezzel a változással azonban a duális képzések esetében minden bizonnyal nem fog jelentősen változni a közismereti és szakmai ismeretek aránya, még ha a közismereti, illetve az érettségire való felkészítéshez kapcsolódó tantárgyak át is alakulnak (a tervek szerint egyes tantárgyakat összevonnak, míg más tantárgyak óraszámát megemelik). Ellentétes tendencia figyelhető meg például a német duális szakképzési modellben, ahol az adott szakma elsajátításához szükséges ismeretek vannak túlsúlyban az alapműveltséget biztosító tantárgyakkal szemben.

Biztosat még a magyarországi szabályozásról sem lehet mondani, hiszen az új intézményi struktúrákhoz tartozó kerettantervek csak 2016 tavaszára készülnek el.

A nem iskolarendszerű képzésben változás, hogy már a második szakképesítés is ingyenes lesz. A későbbiekben pedig felülvizsgálják a szakképzési kerettanterveket, az OKJ és a szakmai vizsgakövetelményeket, valamint várható a szakiskolai ösztöndíjrendszer fejlesztése is. Azonban a változásokhoz kapcsolódó jogszabályi környezet még hiányzik.

Problémák, amelyek megoldásra várnak

Mivel gyakorlatilag még senki nem látja, pontosan mit, mennyi órában és hogyan fognak tanulni 2016 őszétől a szakképzésben résztvevő tanulók, nehéz megjósolni, hogyan fognak hatni a változások. A megoldandó problémák pedig nem merülnek ki annyiban, hogy nem elég a szakmunkás, sok a hiányszakma. Éppen ellenkezőleg, ez csak a jéghegy csúcsa.

Elméletileg egy oktatási intézményben csak olyanok taníthatnak, akik a törvény által megszabott végzettséggel rendelkeznek. A szakiskolák azonban sokszor nem felelnek meg ennek az előírásnak, itt a legmagasabb ugyanis a pedagógiai képzettség nélkül oktatók aránya. És ez vissza is üt: a szakiskolai oktatás minősége megmutatkozik abban, hogy a tanulóknak az alapfokú oktatás során elért tudásszintje csökken.

10_13.jpg

Bár valóban sok a hiányszakma, a munkanélküliségi ráta mégis magasabb a szakiskolát és szakmunkásképzőt végzettek körében. Ráadásul a diplomás munkavállalók a szakiskolát végzettek béreinek többszörösét keresik meg, de már érettségivel is jelentősen javulnak a fizetéssel kapcsolatos kilátások. Emiatt pedig nem vonzó a pálya a diákok körében, alacsony a szakképzés presztízse.

Kapcsolódó írásunk:

A sokoldalú garancia: a diploma

Az alacsony presztízs miatt elsősorban azok választják a szakiskolákat, akiknek nem sikerül bejutni egy szakközépiskolába vagy gimnáziumba. Ide jár a legtöbb hátrányos helyzetű diák, továbbá a nyolcadik évfolyamot sikeresen befejező roma származású diákok körében a szakiskolai képzés választása gyakoribb, mint a nem roma tanulók esetében, akik inkább szakközépiskolában vagy gimnáziumban tanulnak tovább. A szakiskolákban koncentrálódnak tehát a társadalmi kirekesztődés veszélyének kitett tanulók.

A felmérések azt mutatják, a szakiskolások körében alacsony szintűek azok a szociális készségek, amelyek alapvetően meghatározzák a magánéleti és tanulmányi sikereket, és általános tudásuk is alacsonyabb szintű, mint a többi iskolatípusban tanuló diáké. Továbbá a szakképzésben, a többi középszintű oktatási képzéshez viszonyítva, magas a képzést be nem fejezők, a lemorzsolódó tanulók aránya. Bár a szakiskolai tanulmányi követelmények elmaradnak a többi középfokú intézménytípusban elvárt szinttől, mégis magasabban alakul az évfolyamismétlésre kötelezett tanulók aránya.

Várjuk írásainkkal kapcsolatos véleményét, ötleteit, témajavaslatait 
a blog@eruditiozrt.hu e-mail címre!
Következő témánk: Az észt oktatási reform

 

Fogalomtár

 

Duális szakképzés: A szakképzési feladatok felelősségének és költségének megosztása az állam és a gazdaság között. A duális szakképzésben tanulók elméleti ismereteiket a szakképző intézményben szerzik, míg gyakorlati oktatásuk gazdálkodó szervezeteknél történik.

Tanulószerződés: A tanuló és a gazdálkodó szervezet (cég, vállalkozás) között gyakorlati képzés céljából megkötött írásbeli szerződés. A tanulószerződéssel rendelkező tanuló gyakorlati képzésen kizárólag tanulószerződés keretében vehet részt.

A bejegyzés trackback címe:

http://tizperciskola.blog.hu/api/trackback/id/tr807962914

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.