Tízperc Iskolablog Érdekességek az oktatásról

Miért érdemes felmérni az elsősök alapkészségeit?

A Difer rendszer

31623894_s.jpg

Az iskolaévek alatt a gyerekek a legkülönbözőbb méréseken, értékeléseken esnek át. Az első ilyen kötelező elem az első osztályosok fejlődését vizsgáló mérés, a Difer. Idén október 9-ig kell felmérniük az általános iskoláknak, melyik elsős tanulónak van szüksége fejlesztésre. Előző bejegyzésünkben bemutattuk a pedagógiai szakszolgálatok munkáját, ehhez kapcsolódva most a Difer mérést járjuk körül.

Jó iskolakezdéssel a kiegyensúlyozott felnőttkorért

A nemzetközileg elfogadott definíció szerint a kora gyermekkor (a korai fejlesztés kezdeti szakasza) a gyermek életének születéstől 8 éves koráig tartó szakaszra vonatkozik. Több kutatás (pl. a PISA, az OECD) is azt igazolja, hogy az általános iskola első évei kulcsfontosságúak a tanulók későbbi tanulmányi teljesítményére nézve, de meghatározóak az élethosszig tartó tanulásban is. Ebben a szakaszban rendkívül dinamikusan fejlődnek az alapkészségek  az írás, olvasás és számolás készségének fejlődése és fejlettsége pedig kihat a gyerek egész későbbi életére. Vagyis a jó iskolakezdés hosszútávon határozza meg az ember boldogulását, eredményességét.

Az alsó tagozatos gyerekek fejlődésének üteme és minősége jelentősen eltérhet. A tanköteles kort a 6. életév betöltésétől számítják, így a gyerekek 6-7 éves koruk körül kezdik az iskolát. Ebben az életszakaszban jelentős fejlődési eltérés van már fél év korkülönbség esetén is. Ez azt jelenti, hogy az azonos évfolyamra járó gyerekek között érettségüket, az egyes képességeik fejlettségét tekintve nincs egységes osztályközösség, egyetlen csoportban sincs két egyformán fejlett gyerek. Ezekkel a különbségekkel az iskola többnyire nem tud mit kezdeni, ezért is fontos, hogy a családok számára is minél hamarabb kiderüljön, ha a gyerekük valamilyen területen hátránnyal küzd.

Az első évfolyamon jelentkező különbségek a későbbiekben nagy mértékű lemaradást is eredményezhetnek. Gondoljunk csak arra, hogy az iskola azt várja az elsősöktől, hogy decemberre már írni-olvasni tudjanak, miközben ezt a tempót nem minden tanuló képes tartani, vagyis ebből az erőltetett ütemből is jelentős hátrányok fakadhatnak. Ezért különösen fontos, hogy a szülő, a pedagógus és az iskola tudja, melyik tanulójának van szüksége megfelelően irányított, egyéni készségfejlesztésre. És ezt nem csak kampányszerűen kell biztosítani – a fejlesztésnek addig kell tartania, amíg az adott készség el nem éri az optimális szintet. A készségek fejlettségi szintjét átfogóan vizsgálja és szemlélteti a 2004-ben kiadott Difer-programcsomag tesztrendszere.

A Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer (Difer) lényege, hogy az óvodai jelzések vagy a tanév kezdete óta szerzett tapasztalatok alapján tesztmérést végezzen azon elsős diákok körében, akiknél valószínűleg az alapkészségek fejlesztésére volna szükség. (Sok általános iskolában azonban minden első osztályos tanulóval elvégzik a mérést, függetlenül az előzetes információktól, tapasztalatoktól.)

Olvass tovább!

A Difer mérés részleteiről az Oktatási Hivatal honlapján.

Az iskolai sikerhez vezető alapkészségek

Az iskolakezdés óta eltelt hónap sok esetben elég ahhoz, hogy a tanító észrevegye azokat a jeleket, amelyek a tanuló eltérő ütemű fejlődésére, az iskolai előrehaladást megnehezítő hátrányokra utalhatnak. Ezek a figyelmeztető jelek az olyan alapkészségek esetében fordulhatnak elő, mint

  • az írásmozgás-koordináció,
  • a beszédhanghallás,
  • a relációszókincs,
  • a matematika tanulásához elengedhetetlen elemi számolási készség,
  • a tapasztalati következtetés,
  • a tapasztalati összefüggés-megértés,
  • a beilleszkedéshez, együttéléshez szükséges elemi szociális készségek.

Az alapkészségek mindegyikére jellemző, hogy kialakulásuk, fejlődésük több éves folyamat eredménye. Ha egy gyereknél megkésett fejlődést állapítanak meg, az nem egyenlő az értelmi fejlődés elmaradásával.

Olvass tovább!

Csapó Mónika: Az alapkészségek fejlődése az iskola kezdő szakaszában (tanulmány)

Fejlesztésre bárkinek szüksége lehet

Még ma is sok szülő idegenkedik a fejlesztésektől, felzárkóztató foglalkozásoktól. A pedagógusok gyakran találkoznak azzal az érveléssel, hogy „az én gyerekem nem beteg, nincs szüksége fejlesztésre”. Pedig az alapkészségek erősítése gyakorlatilag nem különbözik a korrepetálástól, különóráktól. A fejlesztéseken különböző feladatokkal, gyakorlatokkal járulnak hozzá ahhoz, hogy a tanuló iskolai előrehaladása kiegyensúlyozottabb legyen.

Sokszor a gyerekek nem is fejlesztésnek élik meg, hanem játéknak, sőt számos esetben az egyéni fejlesztés csoportban történik (például kooperatív csoportmunkában differenciált tartalommal).

Ez a videó Nahaj Máté ormosbányai tanító, földrajz-rajz-informatika szakos tanár
iskolakezdő első osztályának óráit teszi átélhetővé, kiegészítve
a tanár úr tapasztalataival, értékeléseivel. Szó esik benne játékról,
kompetencia alapú módszerekről, eltérő hátterű gyerekekről,
sikerekről és nehéz pillanatokról. És még sok minden másról...
A felvételt a
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Intézet készítette.

Különböző kutatások eredményei szerint a biológiailag hatévesek mentálisan 4 és 8 év között lehetnek. Azonban mindenkinek ugyanoda kell eljutnia: el kell sajátítania azokat az alapkészségeket, amelyek szükségesek az iskolai előrehaladáshoz és az önálló tanuláshoz. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy azok a gyerekek, akik valamilyen területen nehézségekkel küzdenek, megfelelő fejlesztést kapjanak a megfelelő időben.

Számos kutatás és szakmai vita foglalkozott a korai fejlődésnek a későbbi fejlődésre gyakorolt közvetlen és visszafordíthatatlan hatásával, bár egyik sem bizonyított egyértelmű és merev ok-okozati hatást. Ugyanakkor általánosan elfogadott nézet, hogy az első évek nem azért fontosak, mert minden korai károsodás visszafordíthatatlan lenne, mert a kihagyott lehetőségek később nem pótolhatók, vagy mert az első évek kitörölhetetlen emléke befolyásolná a felnőttkort. A korai károsodás ugyanis gyakran javítható, bizonyos kihagyott lehetőségeket később is pótolhatunk, és felnőtt viselkedésünk sem feltétlenül a korai tapasztalatok eredménye. Ezek az évek sokkal inkább azért fontosak, mert számottevően ronthatják a gyerekek kilátásait az életben. A kihagyott lehetőségek pótlása gyakran csak későbbi komoly fejlesztés árán érhető el. Arról van szó, hogy a korai élmények erős vagy törékeny alapot biztosítanak-e a későbbi fejlődésnek.

Olvass tovább!

A korai fejlesztésről számos anyagot, cikket találni a Magyar Fejlesztőpedagógusok és Gyógypedagógusok Nemzetközi Szakmai Egyesülete honlapján.

Ha a problémát felismerik és javaslatot tesznek az elhárításának módjára, a pedagógusnak is könnyebb lesz, hiszen segítséget kap ahhoz, hogy úgy alakítsa az oktató-nevelő munkát, hogy az teljes mértékben megfeleljen az adott gyereknek. Ennek a pedagógiai tevékenységnek a megalapozásához nyújt jó alapot a Difer rendszer.

A legnagyobb hozamú befektetés: a korai fejlesztés

James Heckman Nobel-díjas közgazdász számos munkájában vizsgálta az oktatásba való befektetés élethosszig tartó hatásait. Egyik legfontosabb megállapítása: minden más beruházással szemben a legnagyobb hozamot a koragyermekkori fejlesztéssel lehet elérni. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy mindez hosszú távú tervezési és programszemléletet igényel, mert a koragyermekkori beruházások valódi haszna 20-30 évvel később érvényesül.
A kisgyerekeknek az iskolai életre történő tudatos és megfelelő felkészítése szolgálja legjobban az iskolaérettséget, a korai iskolaelhagyás vagy az alacsony iskolai végzettség és a  generációkon átívelő szegénység egymást erősítő köreinek megtörését. Különösen igaz ez a hátrányos helyzetű gyermekek esetében – itt a megtérülési ráta jóval nagyobb.
Heckman igazolja azt is, hogy gazdasági szempontból a legnyereségesebb befektetés az, ha már születésüktől fogva minden lehetséges módon hozzásegítjük a gyerekeket ahhoz, hogy jól teljesítsenek. Ez természetesen elsősorban szülői feladat, ugyanakkor a szülőknek minden segítséget és támogatást meg kell kapniuk az államtól.
A közgazdász arra is rámutat, hogy az úgynevezett kognitív ismeretek elsajátítása messze nem elégséges. Nagy jelentősége van az olyan, sokszor nehezebben mérhető területeknek, mint a szociális, a lelki, vagy a spirituális tényezők. A pedagógusok pontosan tisztában vannak azzal, hogy ismereteket elsajátítani csak az képes, aki érzelmileg megfelelően fejlett. Az a gyerek, aki az iskolában is befogadást tapasztal, ahol megbecsülik és elismerik személyiségét, ahol támogatják és ösztönzik, magasabb teljesítményt tud elérni.

fejlesztes_mint_befektetes.jpg

Hogyan működik a Difer rendszer?

Az alapkészségeket vizsgáló rendszer több elemből áll, előnye, hogy az iskolában diagnosztizálják vele a gyerekeket, így az elsősök alapkészségeit nem egy idegen helyen mérik fel. Első lépésben egy teszt és a szükséges eszközök segítségével vizsgálják a tanulók alapkészségeit. A mérésen kapott adatokat a pedagógusok a Difer rendszer szoftverének segítségével kiértékelik. A Difer további előnye, hogy az egyes tanulók mérési eredményei és az országos átlag alapján láthatóvá válik, hogy milyen a gyerekek képességeinek általános fejlettségi foka.

A Difer mérés éppen emiatt elsősorban nem is a sajátos nevelési igényű gyerekeket vizsgálja. Azok az elsősök, akikről már a szakértői bizottság megállapította a sajátos nevelési igényt (SNI), már megkapták a szükséges fejlesztésekről szóló javaslatot is, az iskola pedig ennek megfelelően kell, hogy eljárjon (például azzal, hogy a tanítónak speciális fejlesztési tervet kell kidolgoznia a számára). Az SNI-s tanulókat így nem szükséges ismételten felmérni, vagyis az iskolák maguk dönthetnek arról, hogy az igazoltan sajátos nevelési igényű tanulókkal elvégzik-e a mérést vagy sem.

Ha az alapos teszt megerősíti, hogy egy elsős valóban hátránnyal küzd valamelyik területen, a rendszer rámutat az eredményesebb fejlesztés lehetőségeire, tennivalóira is. Az adatoknak köszönhetően megvalósíthatóvá válik az ún. kritériumorientált készségfejlesztés, vagyis az, hogy a folyamatos fejlesztés mindaddig tartson, amíg a szóban forgó hátrány fennáll.

A több éves tapasztalat szerint a Difer rendszerrel évente az első évfolyamos tanulók 31%-át mérik fel. De sok óvodában is elvégzik az Óvodai Integrációs Program által preferált Difer mérést.

Felzárkóztató foglalkozásban résztvevő gyerekek

Az EDUMAP térképén jól látszik, hol milyen arányban részesülnek felzárkóztató foglalkozásokban a gyerekek. Az országos átlag szerint a tanulók 15,89% érintett, átlag feletti arányban Heves megyében (18,55%), Veszprém megyében (18,54%) és Vas megyében (19,70%) vesznek részt a gyerekek ezeken foglalkozásokon. A legkevesebben Budapesten kapnak ilyen típusú fejlesztést (13,38%). (A térkép ezen a linken érhető el.)

felzarkoztatasban_reszesulok.jpg

Várjuk írásainkkal kapcsolatos véleményét, ötleteit, témajavaslatait 
a blog@eruditiozrt.hu e-mail címre!
Következő témánk: Duális szakképzés

 

Fogalomtár

 

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyerek, aki a szakértői bizottság véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

Korai fejlesztés: egy vagy több fejlesztési módszerrel segíti a kisgyermek elmaradást mutató képességeinek fejlődését. Ez elsősorban a speciális pedagógiai végzettségű gyógypedagógusok és konduktorok, valamint a gyógytornászok és a pszichológusok által használt, pedagógiai és pszichológiai tevékenységet jelölő fogalom. A korai fejlesztés célja a gyermek fejlődési elmaradásainak megelőzése, a már meglévő elmaradások megszüntetése, csökkentése, továbbá a gyermek mielőbbi integrálása, beillesztése a környezetébe: családba, bölcsődei, óvodai környezetbe, később az oktatási rendszerbe – végső soron a társadalomba.

Kritikus alapkészségek: azon készségek rendszere és fejlődési folyamata, amelyek elengedhetetlenül szükséges alapkészségnek számítanak az iskolai munka, valamint a munkavállalás során. 

A bejegyzés trackback címe:

http://tizperciskola.blog.hu/api/trackback/id/tr817893468

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.