Tízperc Iskolablog Érdekességek az oktatásról

Kihívás a családnak és az iskolának: a tehetséges gyerek

Tehetséggondozás a köznevelésben

Egy kiemelkedő képességű gyerek nagy öröm a szülőnek, büszkeség az iskolának, kihívás a pedagógusnak – ugyanakkor komoly feladatot is jelent mind a családnak, mind a köznevelésnek, hogy a tehetsége kiteljesítésében segíteni tudjanak. Örök kérdés például, hogy kinek is a feladata a tehetséggondozás. A tehetséges gyerekekre Magyarországra is komoly iparág épül, a fejlesztő játszóházaktól a méregdrága eszközökig válogathatnak a szülők. De mit nyújt a tehetséggondozás terén a köznevelés? 39762638_s.jpg

Kétféle tehetség létezik

Miből áll a tehetség? A kérdésre a szakirodalom különféle válaszokat ad, az egyik legelfogadottabb elmélet a Renzulli-modell, mely szerint a tehetség három pillérre épít:

  • az intelligenciára,
  • a feladatelkötelezettségre,
  • a kreativitásra.

Az intelligencia tehát önmagában csak egy képesség, amelyhez ha megvan a többi feltétel, a gyerekből tehetség válhat.

Kétféle tehetség létezik, az egyik az egy téren jó képességekkel rendelkező gyerek (például a matekzsenik – angolul „skilled”), a másik az általánosan kiemelkedő képességekkel rendelkező tanuló (angolul „gifted”). Az első csoportot rendszerint az iskolai oktatás keretein belül fejlesztik tovább a szaktanárok, az utóbbival pedig általában iskolán kívüli tanfolyamokon, táborokban foglalkoznak.

Steve Jobs híres stanfordi beszédében arról, ki a tehetség

Miről ismerhető fel egy tehetséges gyerek?

Mindenki tehetséges valamiben, szokták mondani. De az igazán tehetségesek, akikről a lexikonok szócikkei szólnak, általában kitűnnek a tömegből. Nehéz persze általánosítani, de bizonyos tulajdonságok gyakran megfigyelhetők a tehetséges gyerekek esetében. Például, hogy nagyon érdeklődők, több téma is foglalkoztatja őket, gyakran nem is a tananyag miatt, hanem a jó pedagógus miatt szeretnek meg egy-egy tantárgyat. Keresik a külön utakat, a változatosságot. A tehetséges gyerekek mindent megtesznek azért, hogy elérjék a céljukat, megszerezzenek valamit, ehhez ha kell, alkudoznak, megoldási utakat keresnek. Sokukra illik az „elvarázsolt” vagy a „különc” jelző.

A Tehetséghidak program keretében 2015-ben hiánypótló felmérés készült, amely azt vizsgálta, hogy a magyar lakosság számára mit jelent a tehetség, hogyan viszonyul a tehetségesekhez, és milyen elvárásai vannak a tehetséggondozást illetően.

A felmérés során megkérdezett felnőttek szerint a tehetséges gyerek veleszületett kiemelkedő képességgel rendelkezik, gyorsan megérti az összefüggéseket, kreatív és jó a memóriája. A fiatal korosztály szintén kiemelkedő képességűnek, kreatívnak, emellett kitartónak tartja a tehetséges gyereket, aki ugyanakkor erőfeszítés nélkül is ügyes valamiben.

Mit jelent a tehetség a köznevelésben?

A köznevelési törvény három kategóriába sorolja a kiemelt figyelmet igénylő gyerekeket, ezek közül az egyik a kiemelten tehetséges gyerek, tanuló (a másik kettő a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyerek, tanuló). Kiemelten tehetségesnek tartja a törvény azt a gyereket, aki átlag feletti általános vagy speciális képességekkel, magas fokú kreativitással rendelkezik, illetve felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség.

Több szakértő ugyanakkor egyetért abban, hogy a tehetséges gyerek definícióját tágabban kell értelmezni, ugyanis minden gyerekben ott lappang a tehetség. Dr. Arató Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem tanára szerint a tehetséggondozás nem csak a kiemelkedő tehetséggel való foglalkozást jelenti, hanem valójában minden egyes gyerek egyéni képességeinek kibontakoztatása is ennek a folyamatnak a része.

Olvass tovább!

Ez is tehetséggondozás! – az Elmélet és módszerek című konferencián megrendezett kerekasztal-beszélgetés szerkesztett leirata

Kinek a felelőssége a tehetség kibontakoztatása?

Legyen az kiemelt képesség vagy sem, a tehetséget már óvodás vagy kisiskolás korban fel lehet és fel is kell ismerni. A Tehetséghidak felmérése alapján azonban míg a fiatalok szerint a tehetség felismerése elsősorban a szülő feladata, a felnőttek szerint a szülő és a pedagógus szerepe azonos fontossággal bír a tehetség azonosításában.

tehetseg.jpg

A 15-19 éves korosztály a tehetség előmozdítását szinte kizárólag a szülőtől várja el. Ezzel ellentétben a szülők – egy előző, 2013-as kutatáshoz képest – egyre nagyobb arányban (23%) várják el az államtól és az iskolától a tehetséggondozást, és egyre kevésbé érzik ezt saját feladatuknak (51%, ami a korábbihoz képest 7%-os csökkenés). Ezzel összhangban a szülők jellemzően az egyénre szabott tanterv módszerét tekintik megfelelőnek a tehetséges gyerekkel való foglalkozásban, s kevésbé a tanórán kívüli foglalkozásokat.

tehetseg2.jpg

A köznevelési törvény szerint a pedagógus feladata gondoskodni a gyerek tehetségének kibontakoztatásáról, segíteni a tehetségek felismerését, kiteljesedését és nyilvántartását. A tehetséggondozás kereteit a jogszabály a Nemzeti Tehetség Programban jelöli ki. A Nemzeti Alaptanterv a következőkben határozza meg a tehetséggondozást: az általános és a középiskolában „egy vagy több meghatározott tantárgy fejlesztési követelményeinek és ismereteinek elsajátítása a kerettantervek által meghatározott, magasabb szintű követelményekkel, emelt óraszámban”.

Különórák: csak kevesen választják

Az iskolán kívüli tehetséggondozás részeként a szülők a gyerekeket iskolán kívüli foglalkozásokra, különórákra is járatják, ezek azonban komoly terhet jelentenek a családoknak, hiszen kevés az olyan program, tevékenység, ami térítésmentes lenne, de a gyerekek „logisztikája” is alapos szervezést igényel iskola mellett, munka után.

Nem meglepő tehát, hogy a fentebb hivatkozott felmérés alapján a különórák, iskolán kívüli tevékenységek nem jellemzők: a családok többségében egyetlen gyerek sem jár ilyen típusú foglalkozásokra. Érdekes ugyanakkor, hogy minél több gyerek van egy családban, annál nagyobb arányban jár különóra legalább egy gyerek. Összefüggés figyelhető meg továbbá a szülők iskolai végzettsége és a „különóra-stratégia” között: minél magasabb a szülők iskolai végzettsége, annál valószínűbb, hogy a gyerek jár valamilyen különórára.

Támogatott tehetséggondozás

Az iskolai vagy éppen iskolán kívüli tehetséggondozás fókuszában általában a kiemelt képességgel rendelkező diákok állnak, legyenek ők hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek. Számukra számos programlehetőség érhető el mind az iskolában (például az Arany János Tehetség Program keretében megvalósuló tevékenységek), mind a tehetséggondozással foglalkozó szervezeteknél (lásd a Nemzeti Tehetség Programban létrejött Tehetségpontokat). Ezek a lehetőségek rendelkezésre állnak a hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekek számára is.

Ha egy szülő a tehetséggondozásban jártas szakemberekre szeretné bízni gyermekét, a Nemzeti Tehetség Programon belül elkészült Tehetségtérkép hasznos szolgáltatás a megfelelő tehetséggondozó foglalkozás kiválasztására, de ugyanakkor egy iskola, vagy akár egy pedagógus is kamatoztathat belőle, hiszen rengeteg képzés és jó gyakorlat lelhető föl a térképen.

Tehetségpontok


A Tehetségpontok alapfeladata a tehetségek felfedezése, azonosítása, a tanácsadás, a pályaorientáció, a lehetőségek, az információk személyre szabott megmutatása a tehetséges fiataloknak. Fő céljuk, hogy hatékony segítséget adjanak az érdeklődő fiataloknak tehetségük felismeréséhez és kibontakoztatásához, ennek érdekében juttassanak el hozzájuk minél teljesebb és minél személyesebb információkat a különböző tehetséggondozó lehetőségekről. Figyelemmel kísérik az intézményi, helyi, térségi és regionális tehetséggondozó kezdeményezéseket és segítik ezeket abban, hogy minél intenzívebb kapcsolatrendszert tudjanak kiépíteni egymással, a tehetséges fiatalokkal, a tehetséges fiatalok környezetével, a tehetséggondozásban jártas szakemberekkel, és a tehetséggondozást segítő önkormányzati, egyházi, civil szervezetekkel, vállalkozásokkal és magánszemélyekkel. (Forrás:
tehetseg.hu)

 

Ken Robinson előadása arról, hogyan támogathatja a gyermeki kreativitást egy oktatási rendszer

Jó gyakorlatok az iskolában

A hejőkeresztúri IV. Béla Körzeti Általános Iskola gyakorlata kiváló példa arra, hogy jól átgondolt célokkal, megfelelő stratégiával lehetséges a minden gyerekben megbúvó tehetség kibontakoztatása. Sőt, a hejőkeresztúri modell azt is bemutatja, hogy egy hátrányos helyzetű térségben a hátrányos helyzetű diákokkal (az iskolai létszám 68%-a) és a sajátos nevelési igényű diákokkal (7%) is kiemelkedő eredmények érhetők el.

Az iskola célja az volt, hogy nagyobb hangsúly helyeződjön a tanulók képességének kibontakoztatására, szorosabb és harmonikusabb legyen a diák, a szülő és a pedagógus kapcsolata, illetve harmonikus személyiségű diákok kerüljenek ki az iskolából. A modell három programból áll: kooperatív tanítási módszer (Komplex Instrukciós Program), a szülőknek az iskolai munkába való aktív bevonása (Generációk Közötti Párbeszéd Program), valamint a közös élményszerzést és értelmi képességfejlesztést elősegítő logikai és táblajáték-foglalkozások. A programot több iskola is átvette és sikerrel alkalmazta a bevezetése óta.

Olvass tovább!

Jó gyakorlatok a tehetséggondozásban – térképes segítséggel

Nemzeti Tehetség Program

A tehetségek fejlesztését és gondozását az Országgyűlés 2008-ban hosszú távú (20 éves) stratégiában, a Nemzeti Tehetség Programban rögzítette, kormányzati célul kitűzve nem csak a magyarországi, de a külhoni magyarlakta területek tehetséggondozását is. A Nemzeti Tehetség Program keretében uniós forrásból először a tehetségeket segítő felnőtteket támogató Magyar Géniusz Program (2009-2011) valósult meg. Ekkor hozták létre az azóta egyre több feladattal és kompetenciával rendelkező Tehetségpontokat és a Tehetségsegítő Tanácsok Hálózatát. A Géniusz Programra alapozva 2012-ben kezdődött a Tehetséghidak program megvalósítása, amely többek között a kiemelkedő tehetségek mentori és készségfejlesztő támogatását, tehetséggondozó programok kialakítását, szülőket bevonó programokat és sajátos nevelési igényű tehetségek számára fejlesztett programokat ölelt föl. Az idén véget ért program során 35 ezer diákot vontak be a különböző tehetségfejlesztő programokba, és közel 4 ezer hátrányos helyzetű diák lett részese tehetséggondozó programnak, illetve mintegy 8 ezer pedagógus vett részt különböző típusú kompetenciafejlesztő képzéseken.

A két nagy program figyelemre méltó eredményeket ért el, különös tekintettel a tehetséggondozó szervezetek hálózati rendszerének kialakításában. Sajnálatos azonban, hogy a beavatkozások hatása nem épült be kívánt mértékben a nevelési-oktatási folyamatokba. A Nemzeti Tehetség Program ennek érdekében a 2015-2016-os cselekvési tervben további célokat és feladatokat jelölt ki, hogy a köznevelési intézményekben minél több tehetséggondozó program szülessen, valamint nagyobb hangsúly kerüljön a roma, a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű fiatalok tehetséggondozására.

 

Várjuk írásainkkal kapcsolatos véleményét, ötleteit, témajavaslatait 
a blog@eruditiozrt.hu e-mail címre!
Következő témánk: Pedagógiai szakszolgálatok, SNI

 

Fogalomtár

 

Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: a köznevelési törvény megfogalmazása szerint az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség.

Emelt szintű képzési forma: a Nat szerint az emelt szintű (hagyományosan ún. „tagozatos”) szervezési forma a tehetséggondozás sajátos módja, amelynek során az általános iskolában, illetve a középfokú oktatásban egy vagy több meghatározott tantárgy fejlesztési követelményeinek és ismereteinek elsajátítása a kerettantervek által meghatározott, magasabb szintű követelményekkel, emelt óraszámban valósul meg. Ebben a szervezési formában kiemelt hangsúlyt kell helyezni a természettudományok, az idegen nyelvek, illetve a művészeti területek fejlesztésére.  

 

A bejegyzés trackback címe:

http://tizperciskola.blog.hu/api/trackback/id/tr697806038

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.