Tízperc Iskolablog Érdekességek az oktatásról

Iskolába járni nem magánügy

Tankötelezettség

Mindenkinek az az érdeke, hogy a gyerekek iskolába járjanak, hiszen akik nem részesülnek alap- és középfokú oktatásban, felnőttként súlyos, be nem hozható hátrányt szenvednek, plusz az állami szociális hálónak is terhet fognak jelenteni. Magyarországon 2012 őszén szállították le 18-ról 16 éves korra a tankötelezettség felső határát. Mi indokolta a lépést, és milyen változásokat hozott?

13962513_s.jpg

Az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye értelmében az oktatáshoz való jog minden gyereket megillet. Ma már természetes, hogy a különböző közoktatási rendszerek meghatározzák, hánytól hány éves korig kötelező iskolába járni. Azért pedig a szülő tartozik felelősséggel, hogy ez tényleg megvalósuljon. Az oktatásban való részvétel ugyanis nem pusztán magánügy, hanem fontos közügy is, hiszen az iskolában töltött évek alapvető célja a tudatos állampolgárok nevelése, a szakképzett munkaerő biztosítása, vagyis a közösség életminőségének, a gazdaság fejlődésének megalapozása.

A 18. század találta fel 

Elsőként I. Frigyes Vilmos porosz király vezette be az általános tankötelezettséget 1717-ben. Az oktatás hosszú évszázadokig egyházi monopólium volt, a modern tömegoktatási rendszerek a 18-19. század folyamán alakultak ki, ekkortól kezdődött az államok tudatos és irányított beavatkozása az alapvetően egyházi fenntartású oktatás életébe.

Nem véletlen, hogy a felvilágosodás idején született meg az állam által szabályozott iskolai rendszer. A felvilágosodás mindent az ésszerűségnek rendelt alá. A ráción alapuló, kötelező népoktatással elérhetőnek vélték a társadalmi egyenlőség megvalósítását. Az elvek mellett persze ott voltak a hétköznapi szükségletek is, az ipari forradalmak kora ugyanis alapjaiban változtatta meg az emberek életét. A gazdasági fejlődés – amelyhez igen erős államérdek is fűződött – kulcsa is az új technikák működtetése lett, ehhez pedig képzett szakemberekre volt szükség. Az államnak tehát érdekében állt elrendelnie és felügyelete alá vonnia a kötelező oktatást, amely hozzájárult a gazdasági stabilitáshoz, a versenyképesség növeléséhez, az életszínvonal javulásához.

Olvass tovább! Kazuska Melinda: A tankötelezettség múltja, jelene és jövője

Meddig kötelező diáknak lenni?

A tankötelezettségnek nemcsak a felső határát szabályozzák, hanem a köznevelésbe való kötelező belépéstől számítják. Magyarországon 2015 szeptemberétől a korábbi 5 éves kor helyett 3 éves kortól tették kötelezővé az óvodába járást. Ez több ok miatt is fontos lépésnek számít: éppen a leghátrányosabb helyzetű családok felzárkózási esélyeit növelheti, de természetesen sok évnek el kell még telnie, mire elemezhetők lesznek a kötelező óvodáztatás szigorodásának hatásai.

A világ országainak döntő többségében létezik tankötelezettség, melynek felső korhatára 11–18 év között szóródik. Magyarországon jelenleg annak a tanévnek a végéig tart a tankötelezettség, amelyben a gyerekek betöltik a 16. életévüket. Ezzel az OECD országok átlagához tartozunk. Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Izland, Olaszország, Új-Zéland, Norvégia, Szlovákia, Spanyolország és Svédország területén szintén 16 éves korig kötelező az iskola. Ausztrália, Ausztria, Csehország, Japán, Luxemburg, Mexikó, Szlovénia és Svájc területén 15 éves korig, Koreában és Törökországban 14 éves korig tart a tankötelezettség. Fontos azonban megemlíteni, hogy a legtöbb fejlett országban annak ellenére, hogy több helyütt csak 16 éves korig tart a tankötelezettség, a diákok nagy része 18 éves kor után hagyja el az iskolarendszert – miután érettségit vagy szakmát szerzett.

A fejlett államok között csak néhányban tart 16 éves kornál tovább az iskolaköteles kor. Németországban 19 év a tankötelezettség korhatára. Belgiumban, Kanadában, Chilében, Lengyelországban, Portugáliában 18 éves korig, Izraelben, az Egyesült Államokban 17 éves korig tart a tankötelezettség.

europa.jpg

Olvass tovább!  Istenes Mónika – Péceli Melinda: Tankötelezettségi korhatárok nemzetközi összehasonlításban

Melyik a jobb: a 16 vagy a 18?

Amikor 2011 elején felvetődött, hogy Magyarországon 18 éves korról leszállítanák a tankötelezettség határát, számos vita kísérte a javaslatot. A 18 éves korig tartó iskola mellett szól, hogy több esélyt ad a fiatalnak megszerezni a szükséges tudást, és így tovább van „szem előtt”, a köznevelés tovább nyújthat segítséget a felzárkózásban. Ellene pedig az hozható fel, hogy túlzó: az a diák, aki le szeretné zárni középfokú oktatását, a tapasztalatok szerint magától sem hagyná abba tanulmányait. Meg kell említeni továbbá, hogy a tankötelezettség extrém magasságától az eredményeink sem javultak egyértelműen. Sőt, a 2009-es PISA-felmérésben legjobban szereplő országokban a tankötelezettség általában 15 éves korig tart. (De a tankötelezettség korhatára és a teljesítmény között nem mutatható ki direkt összefüggés.)

Olvass tovább! Hány éves korig tartson a tankötelezettség? Válaszkísérlet egy rossz kérdésre (szakpolitikai javaslat)

Túl sokan morzsolódnak le

Az oktatási rendszer értékeléséhez nem elég egy-egy szempontot vizsgálni, nem lehet rámutatni egyetlen elemre, ami egy konkrét probléma kiváltója lenne. Emiatt a tankötelezettséggel is összefüggő kérdésekről lehet beszélni.

A legfrissebb adatok szerint elsősorban a szakmunkásképzésből morzsolódnak le a diákok. Azoknak az aránya lényegében már elhanyagolható, akik az általános iskolát sem fejezik be, de a tankötelezettségi kor csökkentése miatt egyre többen nem szerzik meg a középfokú végzettséget. A szakemberek szerint ez hosszú távon nem csak munkaerő-piaci, hanem szociális probléma is lesz.

A 18–24 éves, alapfokú végzettségű, tanulmányokat nem folytató fiatalok aránya is emelkedett: 2000 és 2010 között 13,9%-ról 10,5%-ra javult a mutató, 2011-ben újra 11,2%-ra emelkedett az érték, majd tovább romlott, folyamatosan távolodva az uniós céltól. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) rámutatott: 2013-ban a 18–24 év közötti fiataloknak a 11,8%-a csupán alapfokú végzettséggel rendelkezett, és semmilyen képzésben nem vett részt. Az elemzés szerint a korai iskolaelhagyók számának alakulását alapvetően két tényező befolyásolja: egyrészt az, hogy mennyien hagyják el az iskolarendszert alacsony iskolai végzettséggel, másrészt pedig az, hogy milyen arányban vesznek részt a fiatalok a felnőttoktatásban. Az arányszám növekedésének ugyanakkor köze lehet ahhoz is, hogy 2012 őszétől leszállították a tankötelezettség korhatárát, így a középiskolákból, szakiskolákból könnyebbé vált a lemorzsolódás.

A korai iskolaelhagyók arányának növekedésével párhuzamosan nőtt a rosszul olvasó tanulók aránya is az utóbbi néhány évben. Az ezredfordulótól 2009-ig fokozatosan csökkent a mutató (23-ról 18%-ra), ám a legutóbbi, 2012-es PISA-felmérés szerint újból jelentősen romlott a helyzet. 2012-re majdnem 20%-ra emelkedett a szövegértésből rosszul teljesítők aránya. Az Európai Unió tagállamai közül Észtországban és Írországban a legkedvezőbb, 10% alatti a rosszul olvasó kamaszok aránya. A lista másik végén Bulgária és Románia található, ahol 37–39%-os ugyanez a mutató. Magyarország a 18. helyen áll a rangsorban.

A tankötelezettség története Magyarországon

Az általános tankötelezettséget először 1868-ban az Eötvös-féle népoktatási törvény írta elő, amely kimondta, hogy minden szülő köteles gyermekét 6-tól 12 éves korig iskolába járatni. Hazánk e rendelkezéssel több nyugat-európai országot is megelőzött. A tankötelezettség hossza ettől kezdve 72 évig nem változott.

A tankötelezettség kiterjesztése Klebelsberg Kunó nevéhez fűződik. Klebelsberg már 1928-ban elkészítette az erre vonatkozó programját, de a Magyarországot is elérő világgazdasági válság miatt a reformelképzelés megvalósítása háttérbe szorult, s csak 1940-ben iktatták törvénybe a nyolcosztályos népiskolák felállítását. A II. világháború befejeződése utáni időszak jelentős változásokat hozott. Az immár nyolcosztályos népiskolák az általános iskola elnevezést kapták, s egy 1945-ös miniszterelnöki rendelet rögzítette a 6–14 éves korig tartó tankötelezettséget.

Az 1961-ben újraszabályozták a tankötelezettséget. Eszerint a tankötelezettség a gyermek 6. életévének betöltését követő szeptember 1. napjával kezdődik, és az általános iskola sikeres elvégzéséig, legkésőbb azonban annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló betölti a 16. életévét. A törvénymódosítással a hangsúly az általános iskolai végzettség megszerzése került, s a 16 éves korig tartó tankötelezettség csak azokra vonatkozott, akik valamilyen oknál fogva nem tudták az általános iskolát nyolc év alatt befejezni.

Az 1985. évi oktatási törvény mindenki számára előírta a 16 éves korig tartó tankötelezettséget. A törvény újdonsága volt az is, hogy a tankötelezettség kezdetének meghatározásakor az életkor mellett most már a gyerekek fejlettségét is figyelembe vették.

Az 1993-as közoktatási törvény a tankötelezettségi korhatáron nem változtatott, változatlanul 6–16 éves korig tartott a tankötelezettség egészen az 1996-os törvénymódosításig. E módosítás során emelkedett a tankötelezettség felső korhatára az addigi 16 éves korról 18 évre.

2011-ben újra módosult a törvény. Ma a tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a 16. életévét betölti. Az oktatás azonban továbbra is ingyenes az érettségi, illetve 2015-től már a második szakképesítés megszerzéséig.


Várjuk írásainkkal kapcsolatos véleményét, ötleteit, témajavaslatait
a blog@eruditiozrt.hu e-mail címre!
Következő témánk: Demográfiai változások a köznevelésben

 

Fogalomtár

 

Tankötelezettség: Magyarországon a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a 6. életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. 2012. szeptember 1-jétől a tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a gyermek betölti a 16. életévét. Azonban a sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a 23. életévét betölti.

Korai iskolaelhagyás: a korai iskolaelhagyási ráta az Európai Unióban hivatalosan használt definíció szerint azon 18-24 évesek arányát méri, akiknek még nincsen középfokú (pl. szakmunkás vagy érettségi típusú) végzettsége, és nem is vesznek részt oktatásban vagy képzésben. A mutatót az Eurostat által koordinált éves, nagymintás munkaerő-felvétel alapján számítják. A korai iskolaelhagyás mértékéről az Európai Unióban 1992 óta, Magyarországról 1997 óta vannak adatok. Az utolsó 10 évben az Unió egészében határozott és folyamatos javulást tapasztaltak a korai iskolaelhagyók arányában, Magyarországon 2004-2006-ig stagnáló, 2006-2010 között csökkenő, 2010 óta emelkedő trendet látunk.

A bejegyzés trackback címe:

http://tizperciskola.blog.hu/api/trackback/id/tr617718870

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.