Tízperc Iskolablog Érdekességek az oktatásról

A sokoldalú garancia: a diploma

Közeleg a vonalhúzás

Már csak pár nap és július 23-án kihirdetik a felvételi ponthatárokat. Idén több mint 105 ezren adták be jelentkezésüket a szeptemberben induló képzésekre, a felvételizők átlagéletkora 23 év. A legnépszerűbbek most a gazdaságtudományok és a műszaki képzések, amelyek az első helyes jelentkezések mintegy 31 százalékát teszik ki. Hamarosan eldől, hová kell a legmagasabb pontszám, hányan nyernek felvételt a főiskolákra, egyetemekre. De miért éri meg keményen dolgozni a diplomáért? Miért fektetnek be a legerősebb gazdaságok a felsőoktatásba?

38523884_s.jpg

Fogynak a hallgatók

Magyarország azon kevés OECD országok egyike, ahol a hallgatólétszám csökkent az elmúlt négy évben – csak Szlovéniában, Lengyelországban, Olaszországban, Új-Zélandon és Észtországban mutatható ki hasonló tendencia. Egyes elemzők szerint nem pusztán demográfiai okokra vezethető vissza a csökkenés, hanem a 2011-es új felsőoktatási törvény és annak kapcsolódó intézkedései is szerepet játszhatnak ebben. Bármi is legyen a változás hátterében, a számok magukért beszélnek: a 2010/2011 tanévhez képest az összes hallgatólétszám több mint 10%-kal lett alacsonyabb a 2013/2014-es tanévre.

Olvass tovább!

Kik jelentkeztek idén a felsőoktatásba? A FELVI gyorsjelentése.

Az utóbbi és az idei évben a helyzet valamelyest javult. 2014-re lassú gyarapodásnak indult a felsőoktatásba jelentkezők száma – de így is jócskán alulmaradt a 2010-es vagy 2011-es évekéhez képest. A felvettek száma pedig továbbra is csökkent: nappali képzésen tavaly már 23%-kal kevesebben kezdték meg tanulmányaikat, mint 2011-ben. (Miközben 2010 és 2013 között a 20-24 éves korosztály csupán 3%-kal, az érettségizettek száma pedig mindössze 10-12%-kal csökkent.)

2014-ben 80 ezren jelentkeztek nappali felsőfokú alap- és mesterképzésre, 5,8%-kal többen, mint az előző évben. Azonban felvételt 3,9%-kal kevesebben nyertek, nem egészen 55 ezren. A hallgatói létszám szinte az összes képzési területen csökkent a 2013/2014-es tanévihez képest. Egyedül a tanárképzés és az oktatástudományi területen nőtt a résztvevők száma, mintegy 1600 fővel. A 2014/2015-ös tanévben összesen 306 ezer hallgató tanult a felsőoktatási intézmények különböző képzésein. (További adatok olvashatók a felsőoktatásról a KSH jelentésében vagy a Felvi statisztikáiban.)

Túl sok a diplomás?

 „A diplomás munkanélküliek országa vagyunk.” „A bölcsészek nem termelnek hasznot.” „Minek annyi büfészak?” Hosszan sorolhatnánk még a leggyakrabban puffogtatott közhelyeket. Ha azonban ragaszkodunk a tényekhez, azzal kell szembesülnünk, hogy ezek nem többek városi legendáknál. Bár a 2000-es évektől valóban nőtt a diplomások aránya Magyarországon, továbbra is az OECD-átlag alatt teljesítünk. 2012-ben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 25-64 éves korcsoporton belül a legalacsonyabb Olaszországban és Törökországban volt (15%), a legmagasabb pedig Kanadában (53%). Az OECD-átlag 33% volt. Magyarországon a felnőttek mindössze 22%-a rendelkezett felsőfokú végzettséggel.

Frissen végzett diplomások

2014-ben több mint 39 ezren, az előző évihez képest 2 ezerrel többen kapták kézhez oklevelüket. A sikeres záróvizsgát tett hallgatók közül a hiányzó nyelvvizsga miatt 7,5 ezren nem vehették át a diplomát.

Holott a diploma továbbra is a legerősebb garanciát jelenti a kitörésre, a munkavállalásra. A diplomások társadalmi-gazdasági szerepéről és munkaerőpiaci helyzetéről készített friss áttekintést a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI). Az elemzők azt találták, hogy azokban az országokban, ahol emelkedik a diplomások aránya, emelkedik az egy főre jutó bruttó hazai termék is, tehát valóban megtérülő állami befektetés a felsőfokú oklevél megszerzésére ösztönözni a fiatalokat. De miért lehet ez így?

A munka garanciája, a diploma

A foglalkozási ráta a diplomások körében (az egyetemi és a főiskolai végzettségűeket is ideértve) 72% volt 2013-ban. A hazai átlagához (51%) képest tehát 20%-kal nagyobb arányban dolgoznak a felsőfokú végzettséggel rendelkezők. És ez nem pusztán egy jó év volt: az elmúlt tíz évben mindvégig jóval magasabb arányban tudtak elhelyezkedni a diplomások – akik kisebb eséllyel váltak munkanélkülivé is.

infografika_foglalkoztatasi_rata.jpg

A foglalkoztatási ráta
– a foglalkoztatottaknak a 15-74 éves népességhez viszonyított aránya 
(Forrás: GVI, KSH)

A növekvő munkanélküliségi ráta az összes végzettségre jellemző. Legnagyobb mértékű növekedés az alapfokú végzettségűek körében volt, legkisebb a diplomások között. A kilencvenes évek végén 2% alatti volt a diplomások körében a munkanélküliség, 2011 óta stabilan 4%-on áll a mutató. (A szakiskolát, szakmunkásképzőt végzettek körében ugyanez az arány már 11%.)

A friss diplomások átlagos álláskeresési ideje négy hónap. Ha képzési területek szerint vizsgáljuk a keresés idejét, változatos képet kapunk: a leghamarabb az orvosi területen végzettek helyezkednek el (2 hónap), legtovább a sporttudományokból diplomázók várakoznak (5 hónap). A GVI meglepő adatot is talált: a művészeti képzésben részt vettek ugyanolyan hamar szereznek állást, mint a műszaki vagy informatikai végzettségűek (3,5 hónap alatt). Fontos azonban megjegyezni, hogy az álláskeresés idejét természetesen nemcsak a képzési terület határozhatja meg – a földrajzi elhelyezkedés, a megszerzett nyelvtudás használhatósága, a munkatapasztalat és a kompetenciák mind-mind számítanak.

Ők keresik a legtöbbet

A diplomás-pályakövetési rendszer adatai alapján a nemzetközi gazdálkodás (298 825 Ft), a villamosmérnök (298 219 Ft) és a gépészmérnök (289 554 Ft) szakon végzettek viszik haza a legmagasabb átlagos bruttó jövedelmet. A legkevesebből a tanítóknak (147 341 Ft) és az óvodapedagógusoknak (139 356 Ft) kell kijönniük. (Az Eduline itt gyűjtötte össze a húsz legnépszerűbb képzés fizetési adatait.)

Miért gond, ha kevés a diplomás?

Az Európai Unió 2020-ig akarja elérni, hogy a 30-34 évesek körében 40%-os legyen a diplomások aránya. (Magyarországon most 34,1% ez a mutató.) A 30% körüli arány csak arra lenne elegendő, hogy a diplomás értelmiségiek számát újratermelje, arra már nem, hogy az alacsonyabban képzett szülők gyerekei, a hátrányos helyzetű fiatalok sikeresen továbbtanuljanak, és ezzel lehetőségük nyíljon a kitörésre, a stabil egzisztencia megteremtésére.

Hol képzik a legtöbb diplomást?

Az OECD a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót – a G20-at  vizsgálta abból a szempontból, hogyan alakulhat a közeljövőben a 25-34 éves diplomás fiatalok aránya. 2013-ban 137 millióra volt tehető a 25-34 éves diplomások száma a G20 országaiban. A listát jelenleg Kína vezeti, amely a diplomások 17%-át adja. A dobogón fej-fej mellett követi India és az Egyesült Államok (14-14%), majd Oroszország (10%). Az előrejelzés szerint 2030-ra bőven megduplázódik a fiatal diplomások száma (nagyjából 300 milliót jósolnak), az erőviszonyok pedig átrendeződnek. Kína már a diplomások 27%-át adja majd, India 23%-ukat, míg az Egyesült Államok már csak 8%-ukat.

  


Várjuk írásainkkal kapcsolatos véleményét, ötleteit, témajavaslatait
a blog@eruditiozrt.hu e-mail címre!
Következő témánk: Diákmunka Amerikában

  

Fogalomtár

 

Európa 2020:  az egyik stratégiai célkitűzése a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának 40%-ra növelése a 30–34 éves korcsoportban. Magyarország vállalta, hogy 2020-ig 30,3%-ra emeli a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát. 2014-ben országos szinten a 30–34 éves népesség esetén a felsőfokú végzettségűek aránya 34,1% volt, 1,8 százalékponttal magasabb, mint az előző évben. A 30–34 éves nők 40,3%-a, a férfiak 28%-a rendelkezett felsőfokú végzettséggel. Régiós szinten Közép-Magyarország (48,7%) kimagaslóan teljesített. A többi régió esetében azonban az arányok még nem érték el a magyar vállalást – legnagyobb mértékben, 4,9%-kal Észak-Magyarország maradt el attól.

A bejegyzés trackback címe:

http://tizperciskola.blog.hu/api/trackback/id/tr207641806

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.