Tízperc Iskolablog Érdekességek az oktatásról

Tanulás földön, vízen, lóháton

Bejárható Magyarország Program

Világszerte felértékelődtek az iskolai, tanórai keretekből kilépő tanulási formák. E mögött részben az a felismerés áll, hogy a diákok teljesítménye, az oktatás hatékonysága sokkal inkább a tanulásra, ismeretszerzésre szánt idő minőségétől függ, mint az iskolában eltöltött idő hosszától. Részben pedig az, hogy a diákok – a lexikális tudás megszerzése mellett – számos olyan képességgel és készséggel rendelkezzenek, amik a modern világban való boldogulásukhoz nélkülözhetetlenek.

32646756_s.jpg

Itthon is folyik az útkeresés. Az iskolák ma már több olyan program és kerettanterv közül választhatnak, amik kapcsolódnak a nemzetközi trendekhez, ugyanakkor építenek a hazai nevelési-oktatási hagyományokra. Ilyen a most formálódó, komplex célokat kitűző Bejárható Magyarország kerettanterv is. A kérdés az, hogy a tanórán kívüli tanulás e formája miként válhat a pedagógiai rendszer szerves részévé, s a meglévő elemek hogyan érhetnek teljes körű intézményi gyakorlattá. 

A 21. századi iskola az életre nevel

Korábban az oktatási rendszerekben az ismeretközpontú megközelítés uralkodott, mára azonban egyre erőteljesebb követelményként jelenik meg a tanult ismeretek alkalmazhatósága. A társadalom és a munkaerőpiac az iskolával szemben mindinkább azt az elvárást fogalmazza meg, hogy a kompetenciákat fejlessze, vagyis az életben való boldogulást szolgáló készségek, képességekre helyezze a hangsúlyt.

Néhány nemzetközi jó gyakorlat vázlatos áttekintése keretbe helyezheti a hazai Bejárható Magyarország (BMO) törekvéseit. Ezek szintén az oktatási rendszer szükségleteire keresnek válaszokat. Céljaik között szerepelhet az egészséges életmód, a természeti és épített örökség védelme, a szabadidősport, a közösségi és kulturális értékek ápolása, illetve a művelődésre szerveződő közösségek és az iskola világának összekapcsolása.

infografika-orakszama_1.jpg

Útkeresés – az angol és német példa 

Az iskolai gyakorlatban a tudásbővítés lehetőségeinek több jól működő, a nem formális és informális tapasztalatokra építő alternatívája is kialakult.

Angliában például a kétezres évek elején kezdték elindítani a kiterjesztett iskolákat (extended schools), melyekben nem pusztán oktatás folyik. Az iskolatípusnak ma már számos variánsa létezik, a helyi igényeknek megfelelő hangsúlyokkal. Arra törekszenek, hogy az iskola a helyi közösség életében aktívan részt vegyen, így a családok számára kínálnak például szociális és egészségügyi szolgáltatásokat is. Biztosítják a sajátos nevelési igényű diákok többletfejlesztését, korrepetálják azokat, akik a házi feladat elkészítésében segítségre szorulnak. A gyerekek számára szerveznek sport- és művészeti foglalkozásokat is. A tapasztalatok alapján azok a diákok, akik részt vesznek az iskola által kínált programokon, jobb tanulmányi eredményeket érnek el, mint korábbi tanéveik során, amikor nem élhettek hasonló lehetőségekkel. 

Németország 2003-ban indított szövetségi programot (A jövő oktatása és nevelése). A lépést az országot sokkoló akkori PISA-eredmények kényszerítették ki. Választható formaként bevezették az úgynevezett egész napos iskola (Ganztagsschule) intézményét. Ma már a német diákok közel fele tanul egész napos iskolában. Ezekben az intézményekben a délutáni programok szorosan kapcsolódnak a délelőtti tanórákhoz. Például biztosítják az időt a házi feladatok elkészítésére, és különböző, az iskolai tantervvel összhangban álló sport- és kreatív programokat szerveznek. A reformtól azt várták, hogy növekedjen a gyerekek tanulási motivációja, és segítse elő a szociális és kognitív készségek megszerzését, a társadalmi hátrányok kiegyenlítését. A német rendszer igazolhatóan pozitív hatását végül a tanulók magatartásában mutatták ki egyértelműen: az egész napos oktatásban részt vevő diákok viselkedése kevésbé problémás azokéhoz képest, akik csak a délelőttöt töltik az iskolában. 

Hazai kísérlet: Bejárható Magyarország

Hazánkban is keresik azokat az alternatívákat, amelyekkel kielégíthetők a diákok, a szülők, a munkaerőpiac 21. századi jogos igényei. Az egyik ilyen kezdeményezés a most formálódó Bejárható Magyarország. A BMO-hoz választható kerettantervet is kidolgoztak az 5-8. évfolyam számára azért, hogy a diákok élményszerűen bővítsék tudásukat természetismeretből, honismeretből, és ezzel párhuzamosan szert tegyenek az aktív életvitelhez szükséges önismeretre, környezettudatosságra, javuljanak társas képességeik. Természetesen az is cél, hogy a BMO segítségével az élményszerűen megszerzett tudás megjelenjen például a matematika vagy a természetismeret tantárgyi eredményeiben. Illetve fordítva, a közismereti tárgyak sokszor száraz elméleti tudása a tanórán kívüli tanulás révén bevésődjön és élővé váljon.

Bejárható Magyarország Program (BMP)

A BMP célja lehetőséget teremteni Magyarország természeti és kulturális értékeinek megismerésére, feltérképezésére, így elősegítve az egészséges életmódot, a szabadidő tartalmas eltöltését, a hazai turizmus fejlesztését. Öt jármód ötvöződik a programban: a természetjárás, a kerékpározás, a lovaglás, a túrakenu és a vitorlázás. A BMP tehát több ágazatot is érint, hiszen a keretprogramhoz kapcsolódó akciótervben szerepel több mint 24 ezer km gyalogos turistaút felmérése és fejlesztése, turistajelzések felfestése, turistaházak újjáépítése, bicikliutak kialakítása és karbantartása, valamint a hazai turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése. 2013-tól kezdődően mintegy 7 milliárd forintból létesültek erdei kiránduló- és pihenőhelyek, tanösvények, kilátók.

Koncepcionális alapját a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program adja, amely Magyarország teljes körű közigazgatási megújítását tűzte ki célul. A hozzá kapcsolódó Bejárható Magyarország kerettanterv 2013-ban került a Nemzeti alaptantervbe. A BMO-kerettantervről bővebben itt lehet olvasni és az Új Köznevelésben

A nemzetközi tapasztalatok és kutatások is azt mutatják, hogy egy-egy kezdeményezés hálózatszerű beindulásához több év szükséges.

Ugyanakkor a BMO elindításának megvannak az alapjai. A program – az oktatáspolitikai célokon túl – támaszkodhat az akár több évtizedes iskolai hagyományokra, s főként azokra a pedagógusokra, akik hivatásuk mellett olyan professzionális többlettudással rendelkeznek, amit a „bejárható órák” iskolai gyakorlattá tételében kamatoztatni tudnak. Mindennek köszönhetően számos olyan intézményt találni Magyarországon, amely már eddig is beépített pedagógiai programjába olyan alkalmankénti vagy rendszeres programokat, amelyek megfeleltethetők a BMO szemléletével és  koncepcionális céljaival, illetve kapcsolódnak a gyalogos, a kerékpáros és lovas, valamint a túrakenu és vitorlás jármódokhoz.

Digitális Szabadidő Térkép (DSZT) 

A DSZT olyan alkalmazás, amely segít megtervezni a túrákat. A tervek szerint a végső rendszerrel biztosítható lesz, hogy egyetlen alkalmazást használva, az ország egész területén tervezhetők és végigjárhatók legyenek a túraútvonalak, mind a lovas, mind a vízi járásmódon. Fejlesztése a Bejárható Magyarország Program részeként valósul meg. Az alkalmazás innen letölthető.

Ahol már „tanulják”

Az ajkai Borsos Miklós Általános Iskola az egyik olyan intézmény, ahol már bevezették a BMO-kerettantervet. A kapcsolódó tradíciók messzire nyúlnak vissza, hiszen már 1992 óta szerveznek és vezetnek túrákat, évente átlagosan 45-50 napot töltöttek ezzel a tevékenységgel a tanárok és diákok. A Bejárható Magyarország kerettanterv lehetővé tette az iskola hagyományainak intézményesítését. Jelenleg két osztály, egy ötödikes és egy hatodikos tanul a kerettanterv alapján, a Bejárható Magyarország tantárgy foglalkozási keretében, heti két tanórában. A tananyag része például, hogy megismerik a túrázáshoz szükséges eszközöket és információkat (az iránytűt, a térképet vagy a turistajelzéseket), illetve folyamatosan meghívnak szakmabeli előadókat (pl. hegymászókat) is.

Olvass tovább!

Összességében kijelenthető, hogy a BMO-kerettanterv  és az ahhoz hasonló céllal működő programok – esetében a szervezési feladatok oroszlánrésze egyelőre pedagógusoké. Általánosságban elmondható, hogy például a kirándulásokon vagy a közös sporttevékenységek során lehetővé válik egymás jobb, mélyebb megismerése, a közösség épülése, sőt a szülők részvételével a családok összetartó erejének növekedése is. Fejlődik a gyerekek problémamegoldó képessége, kitartása, szociális képessége. Szükség esetén segítik társaikat, szívesen osztoznak velük saját ennivalójukon, ruházatukon. A programok mintát adhatnak a szabadidő hasznos eltöltésére akár egyéni, akár családi szinten. A túrák a tanulást is könnyítik, hiszen a gyerekeket közvetlen tapasztalatokhoz, új ismeretekhez juttatják, s közvetlenül összekapcsolhatók a közismereti tárgyakkal.

A túrák legfőbb előnyei a sok mozgás, az összekovácsolódás és a természet megismerése, továbbá az, hogy fejlesztik az gyerekek erőnlétét, akik így kitartóbbá válnak. A túrázás, a közösségi programok megtanítják őket a csapatban való együttműködésre, egymás valódi megismerésére is.

 

 


Várjuk írásainkkal kapcsolatos véleményét, ötleteit, témajavaslatait
a blog@eruditiozrt.hu e-mail címre!
Következő témánk: 9 évfolyamos iskola

  

Fogalomtár

 

Formális tanulás: amikor a tanulás eredményét diplomákkal, kvalifikációkkal ismerik el. Ez általában iskolai tanulást jelent, de ilyen tanulási környezet az iskolarendszeren kívül is létezhet, például a jogosítvány megszerzésekor.

Nem formális tanulás: olyan tervezett és strukturált tevékenység keretében zajlik, amelyet elsősorban nem a tanulás céljából hoztak létre, de amely a tanulást is szolgálhatja. Általában nem jár vele kvalifikáció. Ilyen tanulási környezetet jelent egy sportegyesület vagy egy művészeti csoport. 

Informális tanulás: amikor a tanulás nem szervezett és nem strukturált környezetben folyik, illetve olyan környezetben, amelyet nem a tanulás érdekében hoztak létre, és ahol nem is elsődleges cél a tanulás. Informális tanulás zajlik például a szabadidős tevékenységek során vagy a nem tematikus táborokban.

A bejegyzés trackback címe:

http://tizperciskola.blog.hu/api/trackback/id/tr987595600

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.