Tízperc Iskolablog Érdekességek az oktatásról

Zsebpénz vagy karrierépítés?

Diákmunka

Bár egyre több tanuló vállal rendszeres munkát, továbbra is a nyár számít a diákmunka szezonjának. Évente körülbelül 140-150 ezren dolgozhatnak diákfoglalkoztatás keretében, ebből mintegy 130 ezren az iskolaszövetkezeteken keresztül találnak munkát. A legtöbb állást a gyártás, kereskedelem, mezőgazdaság területén hirdetik meg betanított munkákra, de nagy a választék irodai munkákból, és azokból a szakmai feladatokból is, amelyek nyelvtudást vagy számítógépes ismereteket igényelnek. 31100703_s.jpg

Ki jelentkezhet diákmunkára?

Magyarországon a diákok 16 éves koruktól dolgozhatnak, de szünidőben, szülői engedéllyel már a 15 évesek is vállalhatnak munkát, ha általános iskolába, szakiskolába vagy középiskolába járnak. A diákmunkához be kell mutatni az iskolalátogatási vagy hallgatói jogviszony igazolást  és a tanuló adóazonosító jelét. A legbiztonságosabb út, ha a diákok az iskolaszövetkezeteken keresztül állnak be dolgozni, de mindenképpen érdemes utánajárni annak, hogy a választott cég valóban megbízható-e.  (Az adózási kérdésekről bővebben itt lehet olvasni.)

A fiatalok átlagosan a minimálbérnek megfelelő órabért kapják, ez most 604 forint. Az irodai, szakmai vagy idegennyelv-tudást igénylő munkakörökben azonban 1000-1500 forint körül is fizethetnek.

Hogyan foglalkoztatható a diák?

Mint minden munkavállaló, így a diákok is foglalkoztathatók munkaviszonyban, egyéb jogviszonyban (pl. megbízásos szerződéssel) vagy egyszerűsített foglalkoztatás keretében (pl. mezőgazdasági, turisztikai idénymunkára), háztartási alkalmazottként (pl. takarításra, gyerekfelügyeltre).

Létezik azonban egy speciális forma is. Az iskolaszövetkezeteken keresztül történő foglalkoztatási modell 30 éves múltra tekint vissza Magyarországon. Az iskolaszövetkezet tagjai nappali képzésben tanuló diákok, hallgatók lehetnek, akik munkájukat tanulószerződés, hallgatói szerződés és az együttműködési megállapodás alapján végzik. Az iskolaszövetkezetek egy munkakört gyakran több diákkal töltenek fel, így a munkaadó is előnyhöz jut, mivel többféle munkarendet valósíthat meg. Ráadásul az iskolaszövetkezet útján foglalkoztatott diákok után a szabályozás jelentős adóelőnyt is biztosít.  

A hazánkban működő közel száz iskolaszövetkezet évente több mint 10 ezer munkaadóhoz közvetít ki diákokat, és minden tízedik iskolaszövetkezeti tag végül annál a cégnél kap állást, ahol korábban foglalkoztatták.

infografika-diakmunka.jpg

És a tanulmányaikat szüneteltető hallgatók?

Azok a hallgatók, akik halasztanak, kihagynak szemeszter(eke)t, nem vállalhatnak diákmunkát. A két legnagyobb iskolaszövetkezeteket tömörítő érdekképviselet, a DiákÉSZ és az ISZOSZ a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK) közösen próbálják sürgetni a helyzet rendezését. Adataik szerint a fiatalok 70 százaléka azért függeszti fel a tanulmányait, mert nem tudja finanszírozni, a szabályozás mégsem biztosítja számukra, hogy többi diáktársukhoz hasonlóan védett formában kezdhessenek dolgozni. 

A jogszabályok harmonizálása a statisztikákon is javíthatna. A fiatalok közel 50 százaléka ugyanis úgy fejezi be tanulmányait, hogy nincs munkatapasztalata, ezzel párhuzamosan az iskolaszövetkezeti tagok munkanélküliségi mutatója 50 százalékkal jobb a korosztályos átlagnál.  

A karrierépítés alapja is lehet

Bár egyértelműen emelkedik a munkát vállaló diákok aránya, a felsőoktatási tanulmányokat folytató hallgatók közel fele továbbra is munkatapasztalat nélkül diplomázik le. Holott jelentős előnnyel indulnak a munkaerőpiacon azok a frissdiplomások, akik korábban tanulmányi területükön vállaltak diákmunkát – erősítette meg egy, nappali tagozaton végzett elsődiplomásokra irányuló kutatás.

A kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy a tanulmányok alatt szerzett szakterületi munkatapasztalat jelentősen javítja a szakmában való elhelyezkedés esélyét. Akiknek azonban csak a szakterülethez nem kapcsolódó tapasztalatuk van, kisebb eséllyel kerültek olyan állásba, amely a tanulmányaikhoz kapcsolódott. Legnagyobb valószínűséggel az informatikusok, a jogi és igazgatási területen végzettek, az orvos- és egészségtudományosok, valamint a műszakisok helyezkednek el a szakmájukba vágó, a diplomájukhoz kapcsolódó területen. Ennek legkisebb valószínűsége a bölcsészettudományi területen végzett hallgatók esetében van.

A tanulás melletti munkatapasztalat-szerzés leginkább Közép-Magyarország régióban jellemző, minden más régióban jóval kisebb annak az esélye, hogy a hallgatók már tanulmányaik során is kipróbálhassák magukat a szakmában. A területi különbségek mögött valószínűleg a munkaerőpiac regionális különbségei húzódnak meg (pl. a vidékiesebb régiókban azért is lehet kisebb mértékű a munkavállalás, mert a diákok munkájára a családi gazdaságban, a háztartásban is szükség van).

A tanulmányi eredményesség nem, a tanulmányok során szerzett munkatapasztalat azonban jelentős előnynek bizonyult az álláskereséskor. A szakmához nem kapcsolódó munkavállalásnak ugyanakkor nem volt pozitív hozadéka a munkapiacon, ezt ugyanis a cégek nem értékelték valódi szakmai tapasztalatként. 

 


Várjuk írásainkkal kapcsolatos véleményét, ötleteit, témajavaslatait
a blog@eruditiozrt.hu e-mail címre!
Következő témánk: Bejárható Magyarország Program

  

Fogalomtár

 

Iskolaszövetkezet: nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanulók, hallgatók lehetnek tagjai. Feladata, hogy tagjai gazdasági és oktatási szükségleteinek kielégítését segítse. Ennek úgy tesz eleget, hogy pénzkereseti és tapasztalatszerzési lehetőségeket nyújtó munkalehetőségeket kutat fel középiskolában és felsőoktatásban tanuló tagjai számára. 

A bejegyzés trackback címe:

http://tizperciskola.blog.hu/api/trackback/id/tr587583356

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.