Tízperc Iskolablog Érdekességek az oktatásról

Tudatosan és biztonságosan a digitális világban

Médianevelés

A mai gyerekek környezete alapjaiban változott meg. A gyorsan fejlődő eszközök, alkalmazások digitális világában látszólag természetesebben mozognak: hamarabb ismerik ki magukat a lehetőségek labirintusában, mint a felnőttek. Azonban éppen a médiahasználat terén tapasztalható előnyük miatt jut kiemelt szerep a nevelésnek, a fogyasztói szokások és a veszélyek tudatosításának. A probléma már nemcsak az oktatási szakemberek, de az oktatáspolitika érdeklődését is világszerte felkeltette, hiszen a médián keresztül tájékozódunk, üzenetei pedig óhatatlanul befolyásolják a valóságról alkotott elképzeléseinket, identitásunkat.

35173926_s.jpg

Miért fontos a médiatudatosság?

A gyerekek médiafogyasztási szokásait döntően a család, a szülők alakítják. A szülők általában nagyobb figyelemmel kísérik a 9 évesnél fiatalabb gyerekek médiahasználatát, később már ritkábban ülnek le közösen a tévé vagy az internet elé, kevésbé kontrollálják, a gyerekek mit és meddig nézhetnek, böngészhetnek.

A médiáról való tanítás és tanulás szükségességét támasztják alá többek között: 

  • a médiafogyasztás meghökkentő mértéke;
  • az adatbiztonság problémái;
  • a függőség problémái;
  • a média manipulációs hatásainak ellensúlyozása;
  • a kreatív szövegalkotás, a közvetlen mediális kommunikáció egyre kevésbé nélkülözhető képessége;
  • a részvételi demokrácia, az aktív állampolgárság mintájának erősítése.

(Hartai László nyomán)

Az iskolának különösen fontos szerep jut a médiatudatosság kialakításában. Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy párbeszéd alakulhasson ki a médiáról az iskola, a szülő és a gyerek között, ezzel segítve megalapozni a kreatív, tudatos és biztonságosabb médiahasználatot.

infografika-mediatudatossag.jpg

Kockázatos felhasználói tevékenységek gyakorisága
a magyar gyerekek körében (az EU KIDS Online II. alapján)

Médiahasználó diákok 

Az EU KIDS Online II. kutatás országonként ezer 9-16 év közötti diákot kérdezett a médiahasználati szokásokról. A 9-16 év közötti magyar gyerekek közel 60 százaléka napi szintű internethasználó, további 35 százalékuk hetente egy-két alkalommal csatlakozik az internetre. Általánosságban elmondható, hogy a fiúk, az idősebbek, illetve a Budapesten élők használják a legintenzívebben a világhálót. Míg a 9-10 éves korosztályban csak alig minden harmadik gyerek napi használó, addig a 15-16 évesek körében már négyből hárman tartoznak ebbe a csoportba. 

A magyar gyerekek nagyobbik része (60 százalék) a háztartás több tagja által közösen használt, asztali számítógépen internetezik. 42 százalékuknak saját asztali számítógépe, 8 százalékuknak saját, vagy a gyerekszobába is bevihető laptopja van. Azaz a gyerekek fele saját szobájába elvonulva, egyedül is internetezhet. 

Az adatok felvételekor 9-10 éves gyerekek átlagosan 7 éves korukban kezdték el önállóan használni az internetet (azaz 2007-2008 táján), míg a 15-16 évesek nem sokkal a tizedik születésnapjuk után (2004- 2005 körül). Az EU KIDS kutatás feltételezése szerint ez az átlagos életkor az elkövetkezendő években tovább fog csökkenni, és valahol 5-6 év táján stabilizálódik. (A részletesebb eredményekről itt lehet olvasni.

 

Médiatudatos nevelés Magyarországon 

Itthon már a kilencvenes években megjelent a média tantárgy az általános iskola felső tagozatában, az alsó tagozaton azonban jó ideig nem szerepelt. Emiatt a tanító- és tanárképzésben sem volt hangsúlyos a kisebbek médianevelése, és tankönyvek, oktatási segédanyagok sem igazán készültek a témában. 

Az új Nemzeti alaptanterv célja a helyzet javítása: hangsúlyozza a médiatudatosságra nevelés fontosságát, valamint az alsó tagozatos tantárgyak közé felvette a mozgókép és médiaismeret tantárgyat is, így már valamennyi korosztály (alsó és felső tagozat, gimnázium) találkozhat a médiaismerettel, médiaműveltséggel. A kevés rendelkezésre álló óraszám miatt azonban a gyakorlat inkább az, hogy az iskolák a vizuális nevelés tantárgyba építve biztosítják a médiaoktatást. Egyszerűbben megfogalmazva: a gyerekek a rajzórákon találkoznak a médiahasználat kérdéseivel. 

Olvass tovább! 

Kik nevelik médiatudatosságra a gyereket? 

Az Európai Unió tagállamainak többségében a médiaműveltség fejlesztése valamilyen formában már beépült az iskolarendszerű oktatásba. A megvalósítások hogyanjáról azonban meglepően kevés ismeretünk van. Általában a magyarországihoz hasonló a helyzet: az oktatást szabályozó dokumentumok, az oktatáspolitika egyértelműen foglalkozik a problémával, de a tanárképzésbe, a tantervekbe és az osztálytermekbe lassan szivárognak le a változások. 

2014-ben zárult le az a kutatás, amely az európai közoktatási rendszerben vizsgálta a médiaműveltség fejlesztését. Néhány érdekes eredményt emeltünk ki ebből: 

  • médiaszakos diplomát az országok mintegy harmadában lehet szerezni, egyetemi környezetben és/vagy egyetemi háttérrel zajló tanárképzési programok nagyjából a tagországok felében érhetők el, és a rövidebb továbbképző kurzusokra is mintegy az országok harmadában jelentkezhetnek a tanárok;
  • a médiatanárok szakképesítését az európai iskolarendszerben semmiféle szabályozás nem írja elő, vagyis a médiát az tanítja, akit érdekel vagy akit megbíznak vele, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e szakképesítéssel a területen;
  • az országok döntő többségében a médiatanárok csupán 0-10 százaléka rendelkezik szakképesítéssel, jelenleg csupán négy olyan ország van Európában, ahol ez az arány eléri a 20-30 százalékot (ezek: Dánia, Finnország, Magyarország és Olaszország);
  • a tanárok meghatározó többsége (80-100 százaléka) gyakorlatilag szakképzettség nélkül tanítja a médiát a tagállamok 80 százalékában;
  • a „tipikus” médiatanár pedagógusként, de más területen, más tantárggyal dolgozik, majd autodidakta módon, érdeklődésből válik médiatanárrá (70-80 százalékban);
  • a diákok nagyon kevés országban tehetnek záróvizsgát médiából, ezért önálló, a médiával kapcsolatos tudást igazoló bizonyítványt sem szerezhetnek – kivéve Magyarországon és Nagy Britanniában;
  • iskolafokonként két évfolyamon keresztül nagyjából heti két-két tanóra alkalmas a hatékony médianevelésre – ezt az időkeretet jelenleg egyetlen európai ország oktatásügye sem bocsátja a médiaoktatás részére;
  • a médiaoktatásra fordított időkeret rendszerint az iskola, illetve a tanár személyes döntése, így akár egyetlen országon belül is szélsőséges különbségek lehetnek a tényleges időráfordítások között.

Az unió 27 tagállamát (a program még Horvátország csatlakozása előtt indult)
feltérképező kutatás eredményeiről részletesebben itt lehet olvasni

Megoldás: a továbbképzés!

A modern igények és az iskolai gyakorlat feszültsége komoly kihívás elé állítja a médianeveléssel foglalkozó pedagógusokat. A tanárok munkáját kívánja segíteni a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) kezdeményezése, amelynek keretében közel 500 pedagógus médiaismereti továbbképzése kezdődött meg idén júniustól az ország több pontján, az Eruditio Oktatási Zrt. szervezésében. 

A médiapedagógia ugyan megjelenhet önálló tantárgyként is az iskolai életben, a jelen körülmények között a leghatékonyabb megoldás azonban az, ha áthatja a teljes nevelés-oktatás rendszerét, a tanórai és tanórán kívüli tevékenységeket egyaránt. Ezt a szemléletet tükrözi az NMHH és az Eruditio továbbképzési programja is. 

Maga a tanfolyam blended típusú továbbképzést takar, amely az IKT-val támogatott vegyes vagy kombinált oktatás egyik, Magyarországon is egyre elterjedtebb és népszerűbb módját jelenti. A kezdő és záró nap hagyományos tantermi oktatása mellett a képzés távoktatás formájában, e-learning támogatással zajlik. A résztvevők az e célra kialakított Moodle-felületen kapják meg a tananyagot, oldják meg az egyéni vagy csoportos feladatokat, s osztják meg egymással tudásukat  mindezt természetesen tutor segítségével.

A képzés során a résztvevők tájékozódhatnak a médiaértési alapismeretekről, az online életformának a különböző generációkra gyakorolt hatásáról, illetve a Nemzeti alaptanterv digitális kompetenciára vonatkozó követelményeiről. A pedagógusok megismerhetik a digitális kompetencia fejlesztési módjait és a tudatos médiafogyasztási szokások kialakítását a mindennapi pedagógiai gyakorlat során, a Bűvösvölgy nyújtotta lehetőségek felhasználásával. A továbbképzés kiemelten kezeli a digitális állampolgárság mibenlétének, a virtuális viselkedéskultúra és digitális lábnyom fontosságának megismertetését. 

A képzés alatt a pedagógusok elméleti és gyakorlati segítséget kapnak ahhoz, hogy a fenti témákat beépítsék az iskolai nevelő-oktató munkába, és olyan élményalapú foglalkozásokat tartsanak, amelyek révén fejleszthető a tanulók médiatudatossága.

A Bűvösvölgyről

Magyarország első médiaértés-oktató központja, amelyet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hozott létre. A központ feladata, hogy megtanítsa a gyerekeknek, hogyan használják tudatosabban és biztonságosabban a médiát. A Bűvösvölgybe látogató gyerekek játszva, aktív alkotófolyamatok során, képzett animátorok segítségével tanulják meg azt, hogyan hatnak rájuk a médiatartalmak, és hogy hogyan használhatják veszélytelenül okoseszközeiket. A Bűvösvölgy kiemelt célja továbbá, hogy a magyar pedagógusképzésben is tevékenyen részt vállaljon. (További információ itt érhető el.)

 


Várjuk írásainkkal kapcsolatos véleményét, ötleteit, témajavaslatait
a blog@eruditiozrt.hu e-mail címre!
Következő témánk: a diákmunka

  

Kapcsolódó témánk

pedagoguspalya_2.jpgMégis ki megy tanárnak?

Az utóbbi években a pedagóguspálya egyre népszerűbb a fiatalok körében. Vajon mi lehet e trendforduló mögött, kik és miért jelentkeznek pedagógusnak?

 

Fogalomtár

 

EU Kids Online II.: 2007-ben alakult meg az az európai kutatási hálózat, amely első ízben kezdte el vizsgálni az internetnek a legfiatalabb generációkra gyakorolt hatását. A tudományos szakszerűséggel végzett kutatás nemzetközi összehasonlításon alapszik. 

Médiatudatosságra nevelés: A Nemzeti alaptanterv célja, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak, vagyis értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével.

A bejegyzés trackback címe:

http://tizperciskola.blog.hu/api/trackback/id/tr647564140

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.