Tízperc Iskolablog Érdekességek az oktatásról

Mégis ki megy tanárnak?

Pedagóguspálya

Régóta közismert, hogy apad a pedagóguspálya társadalmi presztízse, a kilencvenes évektől csökkent a pályára lépők száma is. Az elemzők szerint az okok prózaiak voltak: alacsony a fizetés is és a presztízs is. Az utóbbi években azonban valami kezd megváltozni, mert a pedagóguspálya egyre népszerűbb a fiatalok körében. Vajon mi lehet e trendforduló mögött, kik és miért jelentkeznek pedagógusnak?

pedagoguspalya_2.jpg

Kik mennek ma pedagógusnak?

A pedagóguspálya elnőiesedik – ezt tapasztaljuk diákként, szülőként, és ezt tükrözik az adatok is. A felsőoktatásba jelentkezők közel 60 százaléka nő, de a pedagóguspályára jelentkezők esetében ez az arány 80 százalék, azaz 5 jelentkezőből mindössze egy férfi.   

Nem alaptalan az a közkeletű vélekedés sem, hogy a pedagógusképzésre nem a legkiválóbb diákok tömegei jelentkeznek. A középiskolában jobb tanulmányi eredményt elért, nyelvvizsgájukért és a teljesítményükért magasabb többletpontot szerző diákok valóban más pályát választanak. De azért az sem igaz, hogy abból lesz pedagógus, akit nem vennének fel máshová. Általában ugyanis a közepes és jó tanulmányi eredménnyel rendelkező középiskolásokból lesznek pedagógushallgatók - derül ki egy nemrég lezajlott országos kutatás eredményeiből.

A családi hagyomány ereje is fontos tényező. Akiknek pedagógus szülei vagy nagyszülei vannak, nagyobb valószínűséggel választják a pályát. 

Garancia a kitörésre 

Az eredmények összevetésénél azonban nem szabad elfelejteni, hogy Magyarországon a pedagóguspálya hagyományosan fontos mobilizációs erőt képvisel. Tanítani, nevelni az értelmiségivé válás, a társadalmi felemelkedés egyik leggyakoribb módja. 

Ezt igazolják a mai tapasztalatok is. Kisebb eséllyel döntenek a pedagóguspálya mellett azok, akik diplomás anyával vagy nagyszülővel rendelkeznek, és azok, akiknek egzisztenciális háttere kedvezőbb. 

Miért szép? Miért nehéz? 

A középiskolásokat és a pedagógushallgatókat az állásbiztonság, a családdal való összeegyeztethetőség vonzza a pályára. Úgy látják, a pedagógushivatás több „önkiteljesedést”, „örömforrást” biztosít. A kutatások alapján döntő szerepe van annak is, hogy gyerekekkel dolgozhatnak, akiknek a jövőjét alakíthatják 

Más diplomás pályákhoz képest ugyanakkor hátrány az alacsonyabb fizetés és az alacsonyabb társadalmi presztízs. A fiatalok korlátozott lehetőséget látnak csak a szakmai karrier építésére. A legnehezebb, hogy egy pedagógustól mindenekelőtt a szakértelmet várják el, azonban munkája nem jár sem kiemelt társadalmi elismertséggel, sem megfelelő fizetéssel. 

„A tanári pálya márpedig menő” – Andrea Joós, TEDxDanubia

Mit mutatnak a számok?

2010-ben a jelentkezők csupán 5 százaléka választotta a pedagógusképzést, 2015-ben már 12 százalékra nőtt az arányuk. De mire elég ez a jelentkezési toplistán? 2015-ben a legnépszerűbb képzési terület továbbra is a műszaki volt (16 százalék), a dobogóra a gazdaságtudományi (15 százalék) mellett azonban már a pedagógusképzés (12 százalék) is felkerült.

Idén gazdálkodás és menedzsment szakra jelentkeztek a legtöbben, a második legnépszerűbb helyre azonban az óvodapedagógus szak jött fel, ezt követi a gépészmérnök szak. Utánuk a mérnökinformatikus és jogász szakok következtek.

Emelkedett az osztatlan tanárképzésre jelentkezők száma is, míg 2013-ban 2607-en, tavaly 3537-en, idén 3963-an adtak be kérelmet. Így a mesterszakok jelentkezési toplistáját egyértelműen a tanári szak vezeti, a második helyet a vezetés és szervezés mesterszak, a harmadik-ötödik helyet pedig a mozgás, gazdaságtudományi, társadalomtudományi és bölcsészettudományi mesterszakok foglalják el. 


Várjuk írásainkkal kapcsolatos véleményét, ötleteit, témajavaslatait
a blog@eruditiozrt.hu e-mail címre!
Következő témánk: az emelt és középszintű érettségik

 

 Fogalomtár

Mesterszak: általában 2–4 féléves képzés, melyre az vehető fel, aki legalább alapfokozatot és szakképzettséget, vagy ezzel egyenértékű főiskolai, egyetemi szintű végzettséget szerzett.

Osztatlan képzés: néhány egyetemi szintű szak az új képzési rendszerben is osztatlan mesterképzés maradt. Jellemzően 10–12 féléves képzések, melyeken gyakorlatilag összeolvad az alap- és a mesterképzés: érettségivel kell jelentkezni, de mesterképzést adó diplomát lehet szerezni. 

Pedagógus: a nevelés-oktatás területén dolgozó összes szakember összefoglaló elnevezése az óvodapedagógustól a középiskolai tanárokig.

A bejegyzés trackback címe:

http://tizperciskola.blog.hu/api/trackback/id/tr37440254